Tőkés Lászlót fogadta és a dokumentumok beadására is elkísérte Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere. A házigazda elmondta, örömére szolgál, hogy a kettős állampolgárságot lehetővé tévő törvénynek előterjesztője lehetett, és az is, hogy azt a parlament 80 százalékos többséggel megszavazta. Hangot adott annak a véleményének, furcsállja, hogy a szocialisták mellett a Jobbik elnöke is azok között volt, akik nem szavazták meg a törvényt.

Kósa Lajos egy Magyarország EU-elnöksége tiszteletére kiadott arany emlékérmet adományozott Tőkés Lászlónak, aki pedig egy idei erdélyi naptárt ajándékozott vendéglátójának. Tőkés közölte, a „Magyarnak lenni jó” feliratú naptárat Erdély-szerte osztogatják. Emlékeztetett, az utódállamok nacionalista politikája mindenütt kikezdte a határon túli magyarok önazonosság-tudatát, és hangsúlyozta, ezért is fontos, hogy a népszámlálás évében ilyen módon is segítsenek tudatosítani a nemzet tagjaiban hovatartozásukat. Ennek kapcsán kijelentette, „egy éven belül tudni fogjuk, hogy – bibliai értelemben – mennyi a hadra fogható férfi, aki a határon átnyúló nemzetegyesítés ügyében akar és tud is tenni”.

Közölte, debreceni látogatásának kettős célja van, útjára ugyanis elkísérte több erdélyi politikus is, akik azzal a céllal jöttek, hogy a Romániában naponta beadásra kerülő nyolcszáz honosítási kérelem ügyintézését regionális szinten is elősegítsék. Véleménye szerint április 11-én a Debrecenben tervezett nagyszabású ünnepségen több száz, vagy akár több ezer határon túli magyar is leteheti az állampolgári esküt. Kósa Lajos ennek kapcsán elmondta, a város minden tekintetben felkészült a nagyszámú kérelmező ügyeinek gyors és gördülékeny intézésére.

A honosítási kérelem beadásának helyszínválasztása kapcsán Tőkés László kifejtette, Debrecen természetes központja annak a trianoni határok által szétszakított régiónak, amelynek másik centruma Nagyvárad. Emlékeztetett, a Királyhágó-melléki és a Tiszántúli Református Egyházkerület valamikor csakúgy összetartozott, mint a Partium határon inneni és túli része.

A kettős állampolgárság lehetősége erősíti az autonómiatörekvések esélyeit, ennek ellenére nem kezelhető azonos ügyként, az autonómia kérdése és a határon átnyúló nemzetegyesítés két külön dolog – fejtette ki. Úgy fogalmazott, a kettős állampolgárságról alkotott törvénnyel Magyarország visszatalált a rendszerváltáskor megkezdett útra, amelyet a határon átnyúló nemzetegyesítéssel kell és lehet teljessé tenni. Kósa Lajos emlékeztetett, sem Dél-Tirol, sem pedig a Finnországban élő svédek esetében nem teszi feleslegessé a kettős állampolgárság léte az autonómiát.