1981 június 24-én tűnt fel először az ösvényen a fénylő nőalak, aki másnap Szűz Máriaként mutatta meg magát. A legmegrendítőbb jelenés harmadnap következett be, amikor a Szűz békére és kiengesztelődésre hívott. Éppen tíz évvel később, 1991. június 26-án tört ki a jugoszláviai háború első szakasza, amellyel a medzsugorjei üzenet tragikus aktualitást nyert.

A jelenések azóta is folytatódnak, és bár az egyház hivatalos álláspontot még nem tett közzé, az egész világról egyre nagyobb számban özönlenek ide a hívek. A nyolcvanas években a kommunista rezsim nem nézte jó szemmel a zarándokok érkezését; a területen földművesek szegényes házai álltak, és a jelenésekről nem volt szabad beszélni; a látnokok megközelíthetetlenek voltak. Mise alatt a sekrestyében voltak, a rendőrség gyakorta zaklatta őket. A medjugorjei ferenceseket is fenyegetéseknek, üldöztetésnek voltak kitéve.

Néhány napja adták közzé Zágrábban a jugoszláv titkosszolgálat dokumentumait, amelyek a kommunista párt intrikáit tanúsítják: kihasználták, hogy a mostari püspök és a medjugorjei ferencesek rivalizáltak egymással.

Bár Medjugorje nem tartozik a hivatalosan elismert Mária-kegyhelyek sorába, gyógyulások és megtérések ezreit tudhatja magáénak. Harminc év alatt 30 millió zarándok fordult meg a szentélyben.

A harmincéves évfordulóra nem szerveztek különleges ünneplést, de kilencedet tartanak, a Podbrdo hegyen a rózsafüzért imádkozzák, a Szent Jakab-templomban pedig 19 órakor szentmisét, 22 órakor pedig szentségimádást tartanak, amely a péntekről szombatra virradó egész éjszaka tart. Százezer zarándokra számítanak.

Magyar Kurír