A szeretetről tett tanúságot, mégpedig arról a szeretetről, amiről nem lehet beszélni, mert vagy van, vagy nincs; vagy észrevesszük, vagy nem. Abban a minőségben, amit a szentírásban Krisztus szava minősít -, hogy az Atyát megmutassa nekünk, és, hogy testvéreivé lehessünk!
De sziklaszilárd is volt, határozott. Legfőképpen hitében, majd meggyőződésében és vallásában is. Rá illett: „pap vagy Te mindörökké”! Tudta, hogy szolgálattevő, tudta kit szolgál, és azt is tudta, hogy e szolgálatában felelőssége is van értünk!
Akik szerettük, ebben a szeretetben őrizzük, mert ki lenni tudott, azt ránk hagyta, hogy lehessünk azzá, akiknek bennünket akar látni az Atya, hogy Vele lehessünk majd közösségben ott, ahova vágyott életében, és ahova felvételt nyert Isten végtelen irgalmából, szeretetéből! Legyen az örök boldogság része, és közbenjárónk a menyben! 

Az Érte mondott Szentmisében így szóltak az Evangélium szavai: „Jézus ezt válaszolta: "Elérkezett az óra, amikor megdicsőül az Emberfia. Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz. Aki szereti életét, az elveszíti, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti az örök életre. Aki nekem szolgál, az engem kövessen, s ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Aki nekem szolgál, azt megtiszteli az Atya.” [Jn 12,23-26]                                        ( NJ )

Forrás: http://www.pomaziplebania.fw.hu/

Csatolmányok nevei:

Fájl	Leírás	Fájl mérete
Szakál Antal.pdf	Elhunyt Szakál Antal Pomázi plébános	54 Kb