„Fölemelő tapasztalat volt a szent királlyal foglalkozni, szembe nézni vele, a koponyáját a kezünkben tartani, és én bízom benne, hogy a tudományos hozadékon túl ezek a vizsgálatok azt is eredményezni fogják, hogy Szent Lászlót egy kicsit ismét a köztudatba visszavezessük” – mondta Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora.

Lukácsi Zoltán szemináriumi rektor a kutatások céljáról szólva elmondta: a tudományos nyelv segítségével szélesebb rétegek megszólítására törekedtek. Azzal a spirituális törekvéssel fogtak bele a programba, hogy Szent László kultuszát ismét behozzák a köztudatba. Rámutatott a 2007-es, Széchényi Pál múmiáján végzett antropológiai, orvosi és biomérnöki kutatásokra. Hangsúlyozta: „az egyén biológiai testén, maradványain végzett vizsgálatok célja maga az ember, rajta keresztül a kora, közössége, szokásai, életkilátásai, hagyományai, hite. Így ez sokkal több, mint adatok halmaza: ez maga a múltunk.” Lukácsi Zoltán a kutatás anyagi hátteréről szólva ismertette, hogy jelentős részben felajánlásoknak köszönhetik a nagyarányú összefogást.

A 2007-ben már összeállt tudóscsoport ezúttal további szakterületek képviselőivel egészült ki, hogy olyan vizsgálatokat végezzenek el a Szent László-hermán és a benne lévő koponyaereklyén, amelyek a tudomány és technika mai állása szerint a legtöbb ismeretet adhatják.

Még folyik a kutatás; végleges eredményekről csak a befejezést követően lehet beszámolni – mondta Patonay Lajos koordinátor. A kutatási eredményeket, továbbá az ereklye vizsgálatának menetét bemutató filmet, fotókat, valamint a vizsgálatok folyamán rögzített röntgen- és CT-felvételeket, endoszkópos képanyagot jövő márciusban, kiállításon tárják az érdeklődők elé – tájékoztatott Kiss Tamás kincstárigazgató.

Az ereklye egy 60 éves kora körül elhunyt férfi koponyája. Jó állapotú, mindössze néhány másodlagos, az eltemetést követő sérülés észlelhető rajta. Láthatók másodlagos csiszolódási nyomok a koponyán, melyek arra engednek következtetni, hogy sokszor tették tapinthatóvá az ereklyét. Ki kell emelni a koponya rendkívül férfias jegyeit – ismertette a vizsgálat főbb megállapításait Pálfi György antropológus, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezetője. Rámutatott, hogy a koponya bizonyos külső jellegei az egyén igen erőteljes izomzatára, fokozott fizikai aktivitására utalnak. Mindezek a későbbi arcrekonstrukcióhoz szolgáltatnak fontos információkat, melyket Kustár Ágnes antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a plasztikus arcrekonstrukció területén nemzetközileg elismert szakember készít el.

Az antropológiában alkalmazott klasszikus méréséken túl a koponyáról 3D digitalizáló módszerrel készültek felvételek, amivel a koponya térbeli kiterjedése századmilliméter pontossággal mérhető, illetve az adathalmaz segítségével bármikor hitelesen rekonstruálható. A koponyáról számítógépes rétegvizsgálat, CT-felvétel is készült. Az így rögzített adatokból matematikai módszerrel Szent László koponyájáról egy 3D modell készül, amelyet 3D nyomtatással készítenek el. Szent László koponyájáról a hiteles másolatot készített és mutatott be Falk György, a VARINEX Informatikai Zrt. Elnöke.

A koponyaereklyéről nemcsak hagyományos CT-felvétel készült, hanem egy újabban alkalmazott, nagyobb felbontású, úgynevezett digitális volumentomográfiás felvétel is. Ezzel a módszerrel sokkal részletgazdagabb kép rekonstruálható.

A koponya felső állcsontjának fogmedernyúlványában megtartott három fog alapján végzett DNS-vizsgálatról számolt be Mende Balázs Gusztáv, antropológus, DNS-szakértő. A kutatócsoport azért látta indokoltnak a vizsgálatot, mert a kinyerhető és tipizálható DNS-maradvány segítséget nyújthat Szent László többi ereklyéjének azonosításánál, és fontos elem lehet az Árpád-házi királyok családfájának elemzésében.

A koponyáról egy speciális program, „4D Anatomy”, segítségével valódi térhatású megjelenítést hoztak létre, ennek segítségével a koponya tetszés szerinti irányba fordítható, azt az illúziót keltve, mintha a szemlélő a saját kezében tartaná a koponyát – mondta Balogh Attila az Országos Idegtudományi Intézet idegsebésze.

A vizsgálatokból nyert információk összefoglalásaként az alábbi előzetes összegzést tették közzé, mely döntően az antropológus, anatómus, morfológiával foglalkozó szakemberek megállapításait tartalmazza:

– A koponya eredetileg földbe-temetett, később hosszú évszázadokon keresztül speciális körülmények között tárolták – kőszarkofágban, fém ereklyetartóban.
– A koponya egy 50–60 éves kora között elhalálozott férfi koponyája. Ki kell emelnünk a koponya rendkívül férfias antropológiai jellegeit.
– A koponya bizonyos külső jellegei az egyén igen erőteljes izomzatára, fokozott fizikai aktivitására utalnak.
– A koponya hátrafutó homlokú, kiemelkedő orrgyökű, rövid, alacsony, az agykoponya széles, a homlok középszéles, a koponyakapacitás mintegy 1415 cm3.
– A metrikus és morfológiai vizsgálatok hasznos információkat szolgáltatnak a későbbi plasztikus arcrekonstrukcióhoz.
– A fogak jelentős része hiányzik, vélhetően a halált követően, a csontok kihantolása során kerültek eltávolításra. A meglévő fogak erősen kopottak, ugyanakkor alakilag épek.
– A koponyán kóros csontelváltozásként mindössze egy kisebb jóindulatú csontdaganat (osteoma) érdemel említést.
– Taxonómiai szempontból a koponya alapvetően europid, néhány mongolidokra utaló morfológiai jelleggel.

A Szent László koponyaereklyéjének vizsgálatában résztvevő szakemberek:

Lukácsi Zoltán rektor (Győri Hittudományi Főiskola)
Pálfi György antropológus (Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék)
Patonay Lajos anatómus (Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Alkalmazott és Klinikai Anatómiai Laboratórium)
Molnár Erika antropológus (Szegedi Tudományegyetem, Embertani Tanszék)
Kustár Ágnes antropológus (Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár)
Pap Ildikó antropológus (Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár)
Szatmári Ferenc orvos igazgató (Győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház, „Euromedic Diagnostics Magyarország Kft.”)
Pohárnok László osztályvezető főorvos (Győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház, I. sz. Radiológiai Osztály)
Lászik András igazságügyi DNS-szakértő (Semmelweis Egyetem, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet)
Mende Balázs Gusztáv, antropológus, DNS-szakértő (MTA Régészeti Intézet, Archeogenetikai Laboratórium)
Fekete Károly adjunktus (Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fotogrammetriai és Térinformatikai Tanszék)
Kardos Károly rektorhelyettes (Széchenyi István Egyetem, Anyagismereti és Járműgyártási Tanszék)
Kozma István tanszéki mérnök (Széchenyi István Egyetem, Anyagismereti és Járműgyártási Tanszék)
Plachtovics Márk (Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Alkalmazott és Klinikai Anatómiai Laboratórium)
Tóth Miklós fül-orr-gégész (Landeskrankenhaus, HNO Abt. Salzburg)
Balogh Attila idegsebész (Országos Idegtudományi Intézet)

Magyar Kurír