Az új alkotmány konzervatív, keresztény értékei Mezei Balázsnak az amerikai katolikus Crisis Magazine-ba írt cikke szerint elfogadhatatlan annak az „agresszív szekuláris” elitnek a számára, ami „működteti az Európai Uniót”

Magyarország ritkán került a világlapok címoldalára a második világháború után: ilyen alkalom volt 1956; 1971, amikor Mindszenty bíboros elhagyta az amerikai nagykövetséget; és 1989. Mostanában Magyarországot újra a címlapon látni a New York Timestól a Le Monde-ig, de teljesen más okokból: a lapok azt sugallják, hogy a magyar kormány egyre inkább autoriter irányt vesz – írja az amerikai katolikus Crisis Magazine-on megjelent cikkében Mezei Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara elméleti filozófiai tanszékének vezetője.

Hozzáteszi: a fő támadások azért érik a magyar kormányt, mert egyrészt 62 évre vitte le a bírák nyugdíjba vonulási korhatárát, másrészt mert új alkotmányt fogadott el, ami hivatkozik Istenre, a kereszténységre, valamint védi a magzat életét és a házasságot férfi-női életszövetségként definiálja. Mindez elfogadhatatlan annak az „agresszív szekuláris” elitnek a számára, ami „működteti az Európai Uniót”.

Mezei Balázs azt írja: a bírák életkorának csökkentése azt szolgálta, hogy nyugdíjazzák azokat, akik még a kommunista diktatúra ideje óta praktizálnak. Mindez olyasvalami, amit Németország is meglépett a rendszerváltás után, ami akkor nem váltott ki ellenkezést a külföld részéről. Ezeket a változásokat a nyugatnak üdvözölnie kellene Mezei szerint.

A Pázmány tanszékvezetője cikkében kifejti: Isten úgy jelenik meg az alkotmányban, hogy az a Himnusz első sorával kezdődik, a kereszténység meg úgy, mint aminek elismerjük nemzetmegtartó erejét, amit nehéz volna tagadni. Mindez sokkal visszafogottabb, mint például az ír, a görög, a német vagy a lengyel alkotmány. Ezek azonban régi alkotmányok, amelyek ilyen kitételeit ignorálni lehet, azonban új alkotmányban nem tolerálja a szekuláris Európa. Mezei rámutat, hogy az abortuszt nem tiltja be az új alkotmány, amely említi többek közt a hazánkban élő kisebbségek jogait is.

„Kétségtelen, hogy a magyar számos szempontból közelebb áll a konzervatív, akár kereszténység-inspirálta alkotmányokhoz”, hasonlóan számos más európai alkotmányhoz. De jelenlegi formájában a magyar alkotmány egy „politikailag mérsékelt jogi dokumentum”, ami „egy Edmund Burke vagy egy Russel Kirk konzervatív liberalizmusához” áll közel, „szavaiban és szellemiségében nagyon közel áll az Egyesült Államok alkotmányához.”

A teljes cikk a Crisis Magazine-on olvasható. A Crisis Magazine, az amerikai neokonzervatív katolicizmus egyik vezető lapja 2011 tavaszán indult újra. Az orgánumot eredetileg 1982-ben alapította Ralph McInerny és Michael Novak. A lap a First Things folyóirattal együtt az irányzat legfontosabb fóruma volt. Pár éve a lap megváltoztatta a nevét, és az utóbbi években Inside Catholic néven futott. Májusban viszont újra felvette a Crisis Magazine nevet, és új honlapot indított.

Kapcsolódó: a Crisis Magazine ismertetése
Mezei Balázs a kinyilatkoztatás filozófiájáról és a militáns ateizmusról

Magyar Kurír (szg)