Szűz Mária születésének napja

Részletek

Készült: 2010. szeptember 08. szerda, 17:22

Találatok: 1859

Kisboldogasszonyt szeptember 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepe (december 8.) után 9 hónappal ünnepli az Egyház. Kisasszony, latinul Nativitas a Boldogságos Szűz Mária neve a magyar nép ajkán. Kisasszony napja már a XI. században számontartott ünnepünk volt.

„Boldog vagy szentséges Szűz Mária
és minden dicséretre méltó,
mert belőled támadt az igazság Napja,
Krisztus, a mi Istenünk”.

Nagyboldogasszonyban elődeink eredetileg Szent Annát, Szűz Mária édesanyját tisztelték, ezért Mária születésének napját Kisboldogasszony névvel emelték ki. Kisboldogasszony, Kisasszony ünnepének a középkorban vigíliája és nyolcada is volt.

A 'hajnali szép csillag' (Stella puerpera Solis) tiszteletére Kisboldogasszony napjának hajnalán szokás a napfelkeltét a szabadban várni, az angyalokhoz csatlakozva, akik e napon Szűz Mária születésén örvendeznek a mennyben. A hívő asszonyok hazánkban sokfelé, főként a búcsújáró helyeken (Andocs, Máriapócs, Csatka) virrasztva várják a hajnalt; amikor földereng a Nap, letérdelnek és elimádkozzák az Úrangyalát. Úgy vélték, hogy aki érdemes rá, a fölkelő napban megláthatja Máriát, amint sugarai rózsát szórnak. E látomás a Jelenések Könyvén alapul: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a nap, lába alatt a hold, fején tizenkét csillagból korona” (Jel 12,1).

Mária Isten áldott földje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjadt. Egyes helyeken születése jeles napján kezdték el a gabona vetését. Kisasszony napjára virradó éjszaka vagy kora hajnalban a vetni való gabonát kitették a harmatra, hogy az Úristen szentelje meg. Kisboldogasszony őszkezdő nap, asszonyi dolog-, főleg fonástiltónap.

Mária születésének apokrif hagyományáról a Legenda Aurea és a Stellarium révén Teleki-, Horváth-, Tihanyi-, Debreczeni-, Érdy-kódexekben olvashatunk. „Szent Annának elkövetkezvén az órája... Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga” – szerepel a Teleki-kódex Anna-legendájában.

Magyar Kurír

Forrás: Katolikus Lexikon; Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium