Mi is az Urat akarjuk szolgálni:
Ő a mi Istenünk
  2017. augusztus (Kisasszony hava) 19. Szombat. "A" év.
  Boldog névnapot kívánunk minden kedves Huba és Emília látogatónknak!

Szentmise olvasmányai "B" év

Nagycsütörtök, az utolsó vacsora miséje ("B" év)

OLVASMÁNY Kiv 12, 1 – 8. 11 – 14

A húsvéti bárány feláldozása Jézus áldozatának előképe. Ahogy annak
vére Egyiptomban távol tartotta a csapást a választott néptől, úgy
hozott Jézus vére szabadulást a bűntől. Az ószövetségi áldozat
évenkénti ismétlése nemcsak visszatekintés volt, hanem ébren tartotta a
jövő reményét, amit a Messiás valósít meg.


OLVASMÁNY Mózes második könyvéből

  A húsvéti vacsora parancsa.


  Az Úr így szólt Mózeshez és Áronhoz Egyiptomban: ,,Ez a hónap legyen
számotokra a kezdő hónap: ez legyen az év első hónapja. Hirdessétek ki
Izrael egész közösségének:
  A hónap tizedik napján mindenki szerezzen egy bárányt családonként,
egy bárányt házanként. De ha a család kicsi egy bárányhoz, akkor a
személyek számának megfelelően a szomszédos családdal együtt vegyen
egyet. Aszerint számoljátok a meghívottakat, hogy ki-ki mennyit eszik.
Az állat legyen hibátlan, hím és egyéves. Vehettek bárányt vagy
kecskét. Tartsátok a hónap tizennegyedik napjáig. Akkor Izrael
közösségének egész gyülekezete estefelé vágja le. Vegyenek a véréből és
kenjenek belőle annak a háznak a két ajtófélfájára és szemöldökfájára,
amelyben elköltik. A húsát – tűzön megsütve – még akkor éjszaka egyék
meg. Kovásztalan kenyérrel és keserű salátával fogyasszák.
  Így fogyasszátok: Legyen a derekatok felövezve, saru a lábatokon, bot
a kezetekben. Sietve egyétek, mert ez az Úr átvonulása. Én végigvonulok
azon az éjszakán Egyiptomon és megölök minden elsőszülöttet
Egyiptomban: embert és állatot, s ítéletet tartok Egyiptom minden
istene fölött, én, az Úr. A vért használjátok annak a háznak a
megjelölésére, amelyben laktok. Ha látom a vért, kihagylak benneteket.
Titeket nem ér a megsemmisítő csapás, amellyel Egyiptomot megverem.
  Ez a nap legyen számotokra emléknap, és üljétek meg úgy, mint az Úr
ünnepét. Nemzedékről nemzedékre tegyétek meg ünnepnapnak mindörökre.''

  Ez az Isten igéje.

VÁLASZOS ZSOLTÁR 115, 12 – 13. 15 – 16bc. 17 – 18.         7b. tónus.

Válasz: Az áldás kelyhe, amelyet nekünk adtál, * Krisztus vérében
részesít minket. Vö. 1 Kor 10, 16.

Előénekes:
Az Úrnak mit adhatnék, * mindazért, amit nékem adott?
Veszem az üdvösség kelyhét, * és az Úr nevét hívom segítségül.
Hívek: Az áldás kelyhe, amelyet nekünk adtál, * Krisztus vérében
részesít minket.

E: Drága dolog a Úr színe előtt, * szentjei dicső halála.
Szolgád vagyok, Uram, és szolgálód gyermeke, * bilincseimet széjjel
törted.
H: Az áldás kelyhe, amelyet nekünk adtál, * Krisztus vérében részesít
minket.

E: Bemutatom néked a dicséret áldozatát, * és az Úr nevét hívom
segítségül.
Megadom az Úrnak, amit fogadtam, * egész népének színe előtt.
H: Az áldás kelyhe, amelyet nekünk adtál, * Krisztus vérében részesít
minket.

SZENTLECKE 1 Kor 11, 23 – 26

  Az utolsó vacsora eseményét, az Oltáriszentség szerzését Máté, Márk,
Lukács és Pál közli. Mindegyik úgy, ahogy az ő környezetében a
hagyományt megőrizték és a liturgiában alkalmazták. Az Egyház
megértette, hogy Jézus magát tette áldozati báránnyá, amikor életét is
odaadta az Atyától kapott küldetésért. De megértette azt is, hogy
amikor az utolsó vacsora emlékét ünnepli, misztikus módon maga is
részese lesz Krisztus halálának és feltámadásának.


SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből


  Valahányszor eszitek e kenyeret és isztok a kehelyből, az Úr halálát
hirdetitek.


  Testvéreim! Én az Úrtól kaptam, amit közöltem is veletek: Urunk Jézus
azon az éjszakán, amikor elárulták, fogta a kenyeret, hálát adott,
megtörte, és így szólt: ,,Vegyétek és egyétek, ez az én testem, amely
értetek adatik! Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!''
  A vacsora után ugyanígy fogta a kelyhet is, és így szólt: ,,Ez a
kehely az újszövetség kelyhe az én véremben. Valahányszor isztok
belőle, tegyétek ezt az én emlékezetemre!''
  Amikor ugyanis e kenyeret eszitek és e kehelyből isztok, az Úr
halálát hirdetitek, amíg el nem jön.

  Ez az Isten igéje.

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS


Jézus mondja: + ,,Új parancsot adok nektek. * Szeressétek egymást,
ahogy én szeretlek titeket.'' Jn 13, 34 – 8 G. tónus.

EVANGÉLIUM Jn 13, 1 – 15

  János evangéliuma az utolsó vacsorát csak arról az oldalról jellemzi,
hogy ott Jézus különlegesen kifejezte szeretetét övéi iránt. A vacsora
menetét nem írja le, és az Oltáriszentség szerzéséről sem beszél.
Ellenben csak ő említi a lábmosást, amellyel Jézus mint házigazda az
ünnepi lakoma előtt tanítványait különlegesen megtisztelte. Azt akarta
ezzel, hogy példája nyomán a szeretet tettei megmaradjanak az Egyházban
és hogy az Oltáriszentség ünneplése az ő szeretetének emléke legyen.


+ EVANGÉLIUM Szent János könyvéből


  Mindvégig szerette őket:


  Húsvét ünnepe előtt történt. Jézus tudta, hogy elérkezett az óra,
amikor ebből a világból vissza kell térnie az Atyához. Mivel szerette
övéit, akik a világban voltak, még egy végső jelét adta szeretetének.
  Vacsora közben történt, amikor a sátán már fölébresztette Júdásnak,
Karióti Simon fiának szívében a gondolatot, hogy árulja el őt. Jézus
tudta, hogy az Atya mindent a kezébe adott, s hogy Istentől jött és
Istenhez tér vissza. Fölkelt hát a vacsora mellől, letette felső
ruháját, fogott egy vászonkendőt és a derekára kötötte. Azután vizet
öntött egy mosdótálba, és mosni kezdte tanítványainak a lábát, majd a
derekára kötött kendővel meg is törölte.
  Amikor Simon Péterhez ért, az így szólt: ,,Uram, te akarod megmosni
az én lábamat?'' Jézus így felelt: ,,Most még nem érted, mit teszek, de
később majd megérted.'' De Péter tiltakozott: ,,Az én lábamat ugyan meg
nem mosod soha?'' Jézus azt felelte: ,,Ha nem moslak meg, nem lesz
semmi közöd hozzám!'' Erre Péter így szólt: ,,Uram, akkor ne csak a
lábamat, hanem a fejemet és a kezemet is!'' Jézus azonban kijelentette:
,,Aki megmosdott, annak csak a lábát kell megmosni, és egészen tiszta
lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan.'' Tudta ugyanis, hogy
egyikük elárulja, azért mondta: ,,Nem vagytok mindnyájan tiszták.''
  Miután megmosta lábukat, fölvette felső ruháját, újra asztalhoz ült,
és így szólt hozzájuk: ,,Megértettétek-e, hogy mit tettem veletek? Ti
Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól teszitek, mert az vagyok. Ha
tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell
mosnotok egymás lábát. Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is
tegyétek meg.''

  Ezek az evangélium igéi.

Egyetemes könyörgések Nagycsütörtökre az utolsó vacsora miséjében

Pap: Kérjük, testvéreim, a mennyei Atyát ebben az ünnepi órában, amikor
     Isteni Főpapunk, Jézus Krisztus ránk hagyta szenvedésének emlékét,
     az Oltáriszentséget!

Lektor:
      1. Könyörgünk, Urunk, szent Egyházadért, a pápáért, a
       püspökökért, a papságért és a hívekért, hogy kegyelmed őrizzen
       meg mindnyájunkat hitben, egységben és szeretetben.
         Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!

       2. Könyörgünk, Urunk, az egész világ békéjéért, népünk jólétéért
       és hazánk vezetőiért.
         Hívek: Kérünk téged . . .

       3. Könyörgünk, Urunk, azokért a testvéreinkért, akik Jézust
       elhagyták.
         Hívek: Kérünk téged . . .

       4. Könyörgünk, Urunk, hogy az Oltáriszentség magunkhoz vétele
       hívő közösségünket a szeretet családjává tegye.
         Hívek: Kérünk téged . . .

       5. Könyörgünk, Urunk, elhunyt szeretteinkért, hogy a szent
       áldozat gyümölcseként felragyogjon előttük az örök élet
       boldogító világossága.
         Hívek: Kérünk téged . . .

Pap: Őrizd meg, mennyei Atyánk, mindenható örök Isten, mindazokat,
     akiket szent Fiadnak adtál, hogy mindannyian egyek legyünk, és
     szent hitünkben megerősödjünk! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek: Ámen.