Noha megismertétek Istent, mégsem
dicsőítettétek Istenként
  2017. október (Mindenszentek hava) 17. Kedd. "A" év.
  Boldog névnapot kívánunk minden kedves Hedvig és Salamon látogatónknak!

Szentmise olvasmányai "B" év

Húsvétvasárnap ("B" év)

OLVASMÁNY ApCsel 10, 34a. 37-43

    Péter a megtért pogányok előtt tanúskodik Jézus feltámadásáról. Az apostolokat az ószövetségi jövendöléseken és az üres síron kívül a megjelenések győzték meg a természetfölötti eseményről. Jézus élő valóságában mutatkozott meg előttük (vele együtt ettek!), de azt is igazolta, hogy már megdicsőült, az Atyánál van és hatalommal rendelkezik. Ôt mint embert az Atya ereje támasztotta fel, s hatalmat adott neki, hogy ő legyen majd az élők és holtak bírája.


OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből

    Mi ettünk és ittunk vele, miután feltámadt a halálból.

Abban az időben Péter szólásra nyitotta ajkát, és ezeket mondta:
    ,,Ti tudjátok, hogy mi minden történt Galileától egészen Júdeáig attól kezdve, hogy János hirdette a keresztséget: Hogyan kente fel az Isten a názáreti Jézust Szentlélekkel és hatalommal. Ô pedig, ahol csak járt, jótetteket vitt végbe, és meggyógyított minden ördögtől megszállottat, mert vele volt az Isten. Mi tanúi vagyunk mindannak, amit Júdea egész területén és Jeruzsálemben tett. Keresztre feszítették, de harmadnap feltámasztotta Isten, és látható alakban megmutatta őt, ha nem is az egész népnek, de az Isten által előre kijelölt tanúknak, vagyis nekünk. Mi ettünk és ittunk vele, miután feltámadt a halálból.
    És ő megparancsolta nekünk, hogy hirdessük a népnek és tanúsítsuk, hogy ő az, akit Isten az élők és holtak bírájául rendelt. Minden próféta tanúságot tesz arról, hogy aki hisz benne, elnyeri bűnei bocsánatát.''

    Ez az Isten igéje.


VÁLASZOS ZSOLTÁR 117, 1-2. 16ab–17. 22-23    6. tónus.
Válasz: Ezt a napot az Úristen adta: * örvendjünk és vigadjunk rajta. Vö. 24. vers.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja. 6. szám.

Előénekes: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké megmarad.
Mondja Izrael háza, hogy jó az Isten, * mivel irgalma örökké megmarad.
Hívek: Ezt a napot az Úristen adta: * örvendjünk és vigadjunk rajta.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.

E: Az Úr jobb keze erősnek bizonyult: * az Úrnak jobbja fölemelt engem.
Nem halok meg, hanem élek, * és hirdetem az Úr nagy tetteit.
H: Ezt a napot az Úristen adta: * örvendjünk és vigadjunk rajta.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.

E: A kő, amelyet az építők félredobtak, * íme, az vált szegletkővé.
Mindezt az Úr vitte végbe, * csodálatra méltó a mi szemünkben.
H: Ezt a napot az Úristen adta: * örvendjünk és vigadjunk rajta.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.

SZENTLECKE Kol 3, 1-4

    Krisztus feltámadása a mi feltámadásunknak is a forrása. A hívő ember a keresztség által öltözik be az ő halálába és feltámadásába. Ezért mondja az apostol, hogy ,,Isten vele együtt minket is feltámasztott.'' A vele való új közösség arra ösztönöz, hogy életünket az égi értékek felé irányítsuk, mert csak így lehetünk azok örökösei.


SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből

    Azt keressétek, ami odafönt van,
    ahol Krisztus ül az Isten jobbján.


    Testvéreim! Krisztussal együtt ti is feltámadtatok. Keressétek tehát azt, ami odafönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Az égiekre irányuljon figyelmetek, ne a földiekre. Hiszen meghaltatok, és életetek Krisztussal az Istenben van elrejtve.
    Amikor azonban Krisztus, a mi életünk, újra megjelenik, vele együtt ti is megjelentek a dicsőségben.

    Ez az Isten igéje.

Vagy tetszés szerint:

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből
5, 6b-8

El a régi kovásszal, hogy új tésztává legyetek!


    Testvéreim! Nem tudjátok, hogy egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti? El a régi kovásszal, hogy új tésztává legyetek, aminthogy kovásztalanok is vagytok! Hiszen húsvéti bárányunkat, Krisztust feláldozták!
    Ünnepeljünk tehát, de ne a régi kovásszal, sem a romlottság és gonoszság kovászával, hanem a tisztaság és az igazság kovásztalan kenyerével!

    Ez az Isten igéje.

SZEKVENCIA

A húsvéti Bárányt keresztények dicsérve áldják!
Krisztus, ártatlan Bárány:
vérének árán nyája bűneiért megengesztelte Atyját.
Benne élet és halál csodás nagy párharcra száll:
élet Ura a sírból felkél, és győztesen él.
Mária Magdolna, mondd, mit láttál utadon!
,,Az élő Krisztusnak sírját, feltámadt Urunk nagy diadalmát,
angyalok jelenését, Urunk halotti leplét.
Feltámadt Krisztus, reményetek: Galileába megy előttetek.''
Krisztus a halálból valóban feltámadt, tudjuk.
Győztes Király, könyörülj meg rajtunk!

Vagy:

Húsvét tiszta áldozatát a hívek áldva áldják.
Bárány megváltja nyáját,
és az ártatlan Krisztus már kiengeszteli értünk Atyját.
Élet itt a halállal megvitt csodacsatával, a holt Életvezér ma Úr és él!
Mária, szentasszony, mondd, mit láttál utadon?
,,Az élő Krisztusnak sírját, s a Fölkeltnek láttam glóriáját.
Angyali tanúkat, szemfedőt és gyolcsokat.
Feltámadt reményem, Krisztus, Galileába elétek indult.''
Tudjuk, Krisztus feltámadott és diadalmas.
Ó győztes Királyunk, légy irgalmas? (Éneklő Egyház, 547.)

ALLELUJA

Alleluja. 2. szám.
Krisztus, a mi húsvéti Bárányunk már feláldozta magát. * Üljük meg tehát az Úrral a húsvéti lakomát. 1 Kor 5, 7b-8a – 2. tónus.
Alleluja.

EVANGÉLIUM Jn 20, 1-9

    Az apostolok hite meggyőző jeleken nyugodott. A megjelenésekben meggyőződtek arról, hogy ugyanaz a személy áll előttük, mint akit halála előtt ismertek, ugyanazzal a szeretettel és a megváltás művének a befejezésével. Itt minden szent és meggyőző. Az üres sír felébresztette az apostolok csodálkozását, de a hitet a megjelenés adta. Ennek tartalma az, hogy Jézus a valóságos halálon ment át a valóságos örök életbe, s ezzel megmutatta, hogy mi a földi élet egyetlen célja.


+ EVANGÉLIUM Szent János könyvéből


    Jézusnak fel kellett támadnia a halálból.


    A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették?''
    Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ô is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen.
    Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt. Addig ugyanis még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból.

Ezek az evangélium igéi.

Vagy más evangélium, este mondott szentmisére:


+ EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből (24, 13–35)

    Amikor a kenyeret megtörte, felismerték.

    Húsvétvasárnap ketten a tanítványok közül egy Emmausz nevű faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádiumra (két-három óra járásnyira) fekszik. Útközben megbeszélték egymás között mindazt, ami történt. Míg beszélgettek és vitatkoztak, egyszerre maga Jézus közeledett feléjük, és hozzájuk szegődött. Ôk azonban nem ismerték meg őt, mert látásukban akadályozva voltak. Jézus megkérdezte őket: ,,Milyen dolgokról beszélgettetek egymással útközben?'' Erre szomorúan megálltak, és egyikük, akit Kleofásnak hívtak, ezt válaszolta neki: ,,Te vagy talán az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudja, mi történt ott ezekben a napokban?''
    Ô megkérdezte: ,,Miért, mi történt?'' Azok ezt felelték: ,,A názáreti Jézus esete, aki szóban és tettben nagyhatású próféta volt Isten és az egész nép előtt. Főpapjaink és elöljáróink kiszolgáltatták őt, hogy halálra ítéljék, és keresztre feszítsék. Pedig mi azt reméltük, hogy ő váltja meg Izraelt. Azóta, hogy ezek történtek, már három nap telt el, és néhány hozzánk tartozó asszony is megzavart bennünket. Hajnalban a sírnál voltak, de nem találták ott a holttestét. Azzal a hírrel tértek vissza, hogy angyalok jelentek meg nekik, akik azt állították, hogy él. Közülünk néhányan el is mentek a sírhoz, és úgy találtak mindent, ahogyan az asszonyok mondták, őt magát azonban nem látták.''
    Jézus erre így szólt: ,,Ó, ti oktalanok, ti késedelmes szívűek! Képtelenek vagytok hinni abban, amit a próféták jövendöltek! Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?'' Aztán Mózesen kezdve valamennyi prófétából megmagyarázta, ami az Írásokban őróla szól.
    Közben odaértek a faluhoz, ahová tartottak. Úgy tett, mintha tovább akarna menni. De azok marasztalták és kérték: ,,Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben már a nap.'' Betért tehát, hogy velük maradjon.
    Amikor asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik. Erre megnyílt a szemük, és felismerték. De ő eltűnt előlük.
    Akkor azt mondták egymásnak: ,,Ugye lángolt a szívünk, amikor útközben beszélt hozzánk, és kifejtette az Írásokat?''
    Még abban az órában útrakeltek, és visszatértek Jeruzsálembe. Ott egybegyűlve találták a tizenegyet és társaikat. Azok ezzel fogadták őket: ,,Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!'' Erre ők is elbeszélték, mi történt az úton, és hogyan ismerték fel Jézust a kenyértörésben.

    Ezek az evangélium igéi.
   
Egyetemes könyörgések Húsvétvasárnapra

Pap:    Testvéreim! Krisztus feltámadott! Ô a Kezdet és a Vég, a szent, erős és halhatatlan Isten. Általa terjesszük kérésünket mennyei Atyánk elé.

Lektor:
    1.    Tartsd meg, Urunk, húsvéti szent örömben Szentatyánkat, lelkipásztorainkat és hívő népedet!
        Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!

    2.    Legyen velünk, édes hazánkkal és az egész világgal a te békéd!
        Hívek: Kérünk téged . . .

    3.    Szítsd fel a keresztség kegyelmét mindnyájunkban, akik a keresztvízben meghaltunk a bűnnek, és feltámadtunk az új életre!
        Hívek: Kérünk téged . . .

    4.    Feltámadásod győzelme bátorítsa a betegeket, az öregeket és szenvedőket!
        Hívek: Kérünk téged . . .

    5.    A halálon aratott diadalod juttassa el megholt testvéreinket a feltámadás dicsőségére!
        Hívek: Kérünk téged . . .

Pap:    Mindenható, örök Isten! Újjászülettünk egyszülött Fiad halálában és feltámadásában! Tekints ránk kegyelmesen, és engedd, hogy második eljövetelének dicsőségében is részesülhessünk. Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek:    Ámen.