Ábrahám hitt az Úrnak, ezért
igaznak fogadta el őt
  2024. december (Karácsony hava) 4. Szerda. "C" év.
  Boldog névnapot kívánunk minden kedves Borbála és Barbara látogatónknak!

Szentmise olvasmányai "B" év

Évközi 32. vasárnap ("B" év)

OLVASMÁNY 1 Kir 17, 10-16

    Aki kész az utolsó falatot is megosztani mással, abban többnyire nagy a hit és az Isten iránti bizalom. Ez az ószövetségi szegény özvegy hasonlít ahhoz, akit Jézus lát a templom kincstáránál, és megállapítja róla, hogy két fillérjével többet adott, mint a gazdagok nagy adományukkal. Isten azt nézi, hogy most mi telik tőlünk és mennyi bennünk a készség. Az ilyen szeretet megkapja a jutalmát: Istent nem lehet nagylelkűségben, felülmúlni.


OLVASMÁNY a Királyok első könyvéből

A careftai özvegy utolsó marék lisztjéből készít lepényt a prófétának.

      A nagy szárazság idején Illés próféta az Úr parancsára útra kelt és elment Careftába. Amikor a város kapujához ért, épp ott volt egy özvegyasszony, aki rőzsét szedegetett. A próféta megszólította, és ezt mondta neki: ,,Hozz nekem egy kis vizet korsóban, hadd igyam!'' Amikor az asszony elindult, utána szólt: ,,Hozz egy falat kenyeret is!''
    Az így felelt: ,,Amint igaz, hogy él a te Istened: Nincs sütve semmim, csak egy marék lisztem van a szakajtóban, meg egy kis olajam a korsóban. Épp azon vagyok, hogy rőzsét szedjek, aztán elmegyek és elkészítem magamnak és a fiamnak. Megesszük, aztán meghalunk.''
      Illés azonban így válaszolt neki: ,,Ne félj! Menj, s tedd, amit mondtál; csak előbb csinálj belőle egy kis lepényt, aztán hozd ki nekem; magadnak és a fiadnak csak utána készíts.
    Mert ezt mondja az Úr, Izrael Istene: A szakajtó nem ürül ki, a korsó nem apad el addig, amíg az Úr esőt nem hullat a földre.''
    Elment hát és úgy tett, amint Illés mondta. S volt mit ennie, neki is, fiának is. A szakajtó nem ürült ki, és a korsó nem apadt ki az Úr szava szerint, amelyet Illés által mondott.

    Ez az Isten igéje.


VÁLASZOS ZSOLTÁR 145, 7. 8-9a. 9bc-10    4g. tónus.
Válasz: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent! 2a. vers.

Előénekes: Isten igaz marad örökké, * az elnyomottnak igazságot szolgáltat.
Az éhezőnek ő ad kenyeret, * kiszabadítja az Úr a foglyokat. Hívek: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!

E: Az Úr megnyitja a vakok szemét, * és fölemeli azt, aki elesett.
Az Úr szereti az igaz embert, * a jövevényt megvédi.
H: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!

E: Az Úr támogatja az árvát és özvegyet, * és elpusztítja a gonoszok útját.
Az Úr uralkodik örökké, * a te Istened, ó Sion, nemzedékről nemzedékre.
H: Áldjad, lelkem, az Urat, * dicsőítsed az Istent!

SZENTLECKE Zsid 9, 24-28

    Az ószövetségi áldozatban az emberek a föld javaiból adtak ajándékot Istennek. Krisztus önmagát, emberi életét adta oda a vértanúságban A áldozatul, s ennél nagyobb adománya neki sem volt. Áldozatát már ezért sem lehetett megismételni. De nem is volt rá szükség, mert az Atya elfogadta kiengesztelésül a világ bűneiért. Ennek jele voltai, hogy emberi természetével is beléphetett a mennyei szentélybe.

SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből

    Krisztus egyszer áldozta fel magát,
    hogy sokaknak bűnét elvegye.

    Testvéreim! Krisztus nem kézzel épített szentélybe lépett be, amely a valódinak csak előképe, hanem magába a mennybe, hogy most az Isten színe előtt közbenjárjon értünk. Nem azért lépett be, hogy többször áldozza fel magát, mint ahogy a főpap minden évben idegen vérrel belép a legszentebb szentélybe, hiszen akkor a világ kezdete óta már többször kellett volna szenvednie. Így azonban az idők végén egyszer s mindenkorra megjelent, hogy áldozatával eltörölje a bűnt.
      Amint az ember számára az a rendelkezés, hogy egyszer haljon meg, és utána ítéletben legyen része, úgy Krisztus is egyszer áldozta fel magát, hogy sokaknak bűnét elvegye. Másodszor nem a bűn miatt jelenik meg, hanem azok üdvözítéséért, akik rá várnak.

    Ez az Isten igéje.

ALLELUJA

Alleluja. 4. szám.
Boldogok, akik lelkükben szegények, * mert övék a mennyek országa. Mt 5, 3 – 4g. tónus.
Alleluja.

EVANGÉLIUM Mk 12, 38-44

    A kétellentétes kép jól bemutatja Jézus mondanivalóját Ő vallásosságon a szív hódolatát érti. A farizeusok a vallási gyakorlatokban csak önmagukat keresik, nem Istent, és így hiányzik belőlük a vallás lényege. A szegény özvegy jelenete két dologra mutat rá. Az egyik az, hogy Istennek nem az adomány nagysága fontos, hanem a lelkület. A másik pedig az, hogy Isten látja legkisebb tetteinket is, és számon tartja azokat.

Hosszabb forma:

+  EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből

    Aki szegénységéből csak egy keveset is adakozik,
    az többet ad, mint a bőkezű gazdagok.

    Egy alkalommal, amikor Jézus tanított, ezt mondta a tömegnek:
    ,,Óvakodjatok az írástudóktól, akik szívesen járnak hosszú köntösben, és szeretik, ha nyilvános tereken köszöntik őket. Örömest elfoglalják a zsinagógában és a lakomákon a főhelyeket. Felélik az özvegyek házát, és közben színleg nagyokat imádkoznak. Ezért keményebb ítélet vár rájuk.''
    Ezután leült szemben a templompersellyel, és figyelte, hogy a nép hogyan dobja a pénzt a perselybe. Sok gazdag sokat dobott be. De egy szegény özvegyasszony is odajött, és csak két fillért dobott be.

Erre magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: ,,Bizony mondom nektek, ez a szegény özvegy többet adott mindenkinél, aki csak dobott a perselybe. Mert ők a feleslegükből adakoztak, ez pedig mindent odaadott, amije csak volt, egész vagyonát.''

    Ezek az evangélium igéi.

Vagy rövidebb forma:

+ EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből 12, 41-44

    Aki szegénységéből csak egy keveset is adakozik,
    az többet ad, mint a bőkezű gazdagok.

    Abban az időben:
    Jézus leült szemben a templompersellyel, és figyelte, hogy a nép hogyan dobja a pénzt a perselybe. Sok gazdag sokat dobott be. De egy szegény özvegyasszony is odajött, és csak két fillért dobott be.
      Erre magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: ,,Bizony mondom nektek, ez a szegény özvegy többet adott mindenkinél, aki csak dobott a perselybe. Mert ők a feleslegükből adakoztak, ez pedig mindent odaadott, amije csak volt, egész vagyonát.''

    Ezek az evangélium igéi.

Egyetemes könyörgések Évközi 32. vasárnapra

Pap:    Testvéreim! Kérjük Istentől a nagylelkűség kegyelmét, hogy ne sajnáljuk az áldozatot az ő dicsőségéért!

Lektor:
    1.    Add, Urunk, hogy mindnyájan szeressük templomainkat!
        Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!

    2.    Add, hogy főpásztoraink fáradságot nem kímélve építsék Egyházadat!
        Hívek: Kérünk téged . . .

    3.    Add, hogy a gazdag országok készségesen segítsék a fejlődésben levő népeket!
        Hívek: Kérünk téged . . .

    4.    Add, Urunk, hogy plébániánk hívei anyagi hozzájárulásukkal is szívesen támogassák az Egyházat!
        Hívek: Kérünk téged . . .

    5.    Add, Urunk, hogy áldozatos gonddal óvjuk gyermekeinket, mint a Szentlélek templomát!
        Hívek: Kérünk téged . . .

Pap:    Irgalmas Istenünk! Szent Fiad emberré lett, és közöttünk lakik templomainkban. Add, hogy megbecsüljük kőből épült házadat, de még jobban tiszteljük önmagunkban és egymásban a Szentlélek templomát! Krisztus, a mi Urunk által.
Hívek:    Ámen.