Szentmise olvasmányai "C" év
Húsvét 4. vasárnapja ("C" év)
- Részletek
- Készült: 2013. április 08. hétfő, 09:41
- Találatok: 5560
OLVASMÁNY ApCsel 13, 14. 43-52
Az apostolok hűek ahhoz az üdvtörténeti tényhez, hogy a Megváltóra vonatkozó ígéreteket a zsidó nép hordozta, azért a teljesedésről szóló hírt először nekik kellett felajánlani. Pál is ezt teszi, de a nemzeti szűkkeblűség nem ejti hatalmába. Következetesen hirdeti, hogy Jézus nem nemzeti messiás, hanem a világ Megváltója, ezért a pogányokat nem lehet az örömhírből kizárni. Az Isten országa éppen akkor terjed, amikor az emberek akadályt gördítenek útjába.
OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből
Pál és Barnabás a pogányok között is
kezdi hirdetni az evangéliumot.
Abban az időben Pál és Barnabás Pergén keresztül eljutott a pizidiai Antiochiába. Itt egy szombaton bementek a zsinagógába, és leültek.
Amikor a gyülekezet szétoszlott, a zsidók és az istenfélő jövevények közül sokan Pál és Barnabás nyomába szegődtek. Ezeket arra biztatták, hogy tartsanak ki az Isten kegyelmében.
A következő szombaton csaknem az egész város összegyűlt, hogy hallja az Isten szavát. Amikor a zsidók meglátták a nagy tömeget, irigység fogta el őket, s rágalmakat szórva próbálták Pál szavait meghazudtolni.
De Pál és Barnabás bátran megfeleltek nekik: ,,Először nektek kellett hirdetnünk az Isten szavát. De mert visszautasítottátok és méltatlannak ítéltétek magatokat az örök életre, most a pogányokhoz fordulunk. Ezt a parancsot adta nekünk az Úr: »A pogányok világosságává tettelek, hogy üdvösségük légy egészen a föld végső határáig.«''
Amikor a pogányok ezt meghallották, örültek, magasztalták az Isten szavát, és hittek is mind, akik az örök életre voltak rendelve. Elterjedt az Úr szava az egész környéken.
A zsidók azonban felbujtatták az előkelő vallásos asszonyokat meg a város tekintélyesebb férfiait, és üldözést szítva Pál és Barnabás ellen, elűzték őket a vidékről.
Ők – bizonyságul ellenük – lerázták lábukról a port, és Ikóniumba mentek. A tanítványokat eltöltötte az öröm és a Szentlélek.
Ez az Isten igéje.
VÁLASZOS ZSOLTÁR 99, 2. 3. 5 1. tónus.
Válasz: Mi az ő népe vagyunk, * és legelőjének nyája. 3c. vers.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja. 1. szám.
Előénekes: Ujjongjatok az Úrnak, minden földek, * szolgáljatok az Úrnak vigassággal!
Járuljatok színe elé, * vidám énekszóval.
Hívek: Mi az ő népe vagyunk, * és legelőjének nyája.
Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten, * övé vagyunk, ő alkotott minket.
Az ő népe vagyunk, * legelőjének nyája.
H: Mi az ő népe vagyunk, * és legelőjének nyája. Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
E: Valóban jó az Úr, + irgalma örökké megmarad, * és hűsége nemzedékről nemzedékre.
H: Mi az ő népe vagyunk, * és legelőjének nyája. Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja.
SZENTLECKE Jel 7, 9. 14b-17
A Jelenések könyve képekben utal az Egyház történelmi küzdelmeire. Az Isten országa a jó és a rossz küzdelmében bontakozik ki, s az Egyháznak sok áldozatot kell hoznia. Bizalmát abból merítheti, hogy Isten ereje működik az emberek üdvözítésében. Bármilyen nagy a földön a gyengeség, a hitetlenség, a bűn, Isten háza megtelik. Az üdvözültek serege minden nyelvből és népből tevődik össze. Mindenki a Bárány vérében mossa meg ruháját, vagyis tőle kapja a megigazulást.
SZENTLECKE a Jelenések könyvéből
A Bárány, aki a trón közepén áll,
legelteti és az élő vizek forrásához tereli őket:
Én, János, akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni. Minden nemzetből és törzsből, népből és nyelvből álltak ott a trón és a Bárány előtt. Fehér ruhában voltak, a kezükben pálmaággal.
Ekkor a vének közül az egyik megszólított, és azt mondta: ,,Ezek a nagy szorongattatásból jöttek. Ruhájukat fehérre mosták a Bárány vérében.
Ezért állnak Isten trónja előtt, s éjjel-nappal szolgálnak neki a templomban. A trónon ülő oltalmat nyújt nekik. Nem éheznek és nem szomjaznak többé, a nap nem égeti őket, sem másfajta hőség.
Mert a Bárány, aki a királyi trónon ül, legelteti és az élő vizek forrásához tereli őket. Isten pedig letöröl a szemükről minden könnyet.''
Ez az Isten igéje.
ALLELUJA
Alleluja. 8. szám.
Jézus mondja: + ,,Én vagyok a jó Pásztor, * ismerem juhaimat, és juhaim ismernek engem.'' Jn 10, 14 – 8 G. tónus.
Alleluja.
EVANGÉLIUM Jn 10, 27-30
A jó Pásztor képe egészen kifejezi az üdvösség útját. A hit úgy jön létre, hogy meghalljuk Krisztus szavát, és felismerjük. Ő szólít meg és ő adja a meghallás képességét. Ő ismer bennünket, megszólít, a kezdeményezés és a vezetés tőle van. Neki köszönhetjük, hogy követhetjük őt. Amíg benne bízunk, senki nem szakíthat el tőle, mert az Atya minden hatalmat neki adott. Ha egyszer életét adta övéiért, akkor segítő kegyelmét sem sajnálja tőlünk.
+ EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Juhaimnak örök életet adok.
Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak:
,,Juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem őket, és ők követnek engem. Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, és senki nem ragadja ki őket kezemből.
Atyám, aki nekem adta őket, nagyobb mindenkinél: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. Én és az Atya egy vagyunk.''
Ezek az evangélium igéi.
Egyetemes könyörgések Húsvét 4. vasárnapjára
Pap: Imádkozzunk, testvéreim, Krisztushoz, örök Főpapunkhoz, aki jó Pásztorként jött el közénk, hogy országába hívjon minket!
Lektor:
1. Áldd meg, Urunk, N. pápát, főpásztorainkat és papjainkat, hogy a jó Pásztor áldozatosságával vezessék a rájuk bízottakat!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Légy, Urunk, jó Pásztora az egész világnak, hogy békében éljenek a nemzetek!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Vezesd egységre nyájadat, hogy egy akol legyen és egy Pásztor!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Áldd meg, Urunk, a keresztény családokat, és támassz belőlük szent papi és szerzetesi hivatásokat!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Adj erőt a fiataloknak, akiket szolgálatodra kiválasztottál, hogy felelősségteljesen elfogadják és őrizzék a hivatás kegyelmét!
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Urunk és Istenünk! Te, a jó Pásztor, életedet adtad érettünk. Add, hogy sokan kövessék hívó szavadat, és a te áldozatos szereteteddel dolgozzanak a lelkekért. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
Hívek: Ámen.