Szentmise olvasmányai "C" év
Évközi 19. vasárnap ("C" év)
- Részletek
- Készült: 2013. június 02. vasárnap, 19:27
- Találatok: 5523
OLVASMÁNY Bölcs 18, 6-9
A kinyilatkoztatással Isten bölcsessége is kiáradt a hívő emberekre. Ennek példája az Egyiptomból való kivonulás. Amíg ellenségüket csapás sújtotta, a hívő nép virrasztott, és várta a kivonulás jelét. A virrasztás és Isten útjának keresése azóta is az igazi bölcsesség jele. A hívő embert nem találja készületlenül a számadás napja.
OLVASMÁNY a Bölcsesség könyvéből
Isten előre jelezte választott népének
az egyiptomi rabságból való szabadulás éjszakáját.
Izrael népe így felkészülten várta a kivonulás óráját
Az Egyiptomból való kivonulás éjszakája nem érte váratlanul atyáinkat, mert hittek, Uram, a te esküvel megerősített ígéreteidnek. Így bátran néztek az események elébe. Bizalommal várta néped az igazak szabadulását és a gonosz ellenség vesztét.
Amivel ugyanis az ellenséget sújtottad, azzal minket felmagasztaltál, amikor hívtál bennünket. Mert titokban áldozták fel a bárányt a dicső atyák buzgó fiai, és egy szívvel-lélekkel kötelezték el magukat az isteni törvénynek, hogy szent őseink egyformán osztoznak a közös javakban és a közös veszélyekben, s már előre rázendítettek az atyák hálaénekeire.
VÁLASZOS ZSOLTÁR 32, 1 és 12. 18-19. 20 és 22 5. tónus.
Válasz: Boldog az a nemzet, * melyet az Úr örökségül választott magának. Vö. 12b vers.
Előénekes: Örvendezzetek, igazak, az Úrban, * a szentekhez dicséret illik.
Boldog a nemzet, amelynek az Úr az Istene, * a nép, amelyet örökségül választott magának.
Hívek: Boldog az a nemzet, * melyet az Úr örökségül választott magának.
E: Az istenfélőkre ügyel az Úr szeme, * akik bíznak az ő irgalmában.
Megmenti lelküket a haláltól, * és táplálja őket éhínség idején.
H: Boldog az a nemzet, * melyet az Úr örökségül választott magának.
E: Az Úrra hagyatkozik a lelkünk, * ő a segítőnk és ő a mi oltalmunk.
Kegyes szemed legyen rajtunk, * tebenned van bizodalmunk.
H: Boldog az a nemzet; * melyet az Úr örökségül választott magának.
SZENTLECKE Zsid 11, 1-2. 8-19
A Zsidó levél olyanoknak szól, akik elfáradtak az üldöztetésben és szenvedésben. A szent szerző rámutat arra, hogy a hit Isten igazmondásán nyugszik, a remény pedig az ő erejére és hűségére támaszkodik. Amit hiszünk és remélünk, azt még nem birtokoljuk, az még a jövő ajándéka. A régi szövetség nagyjai is a hitben és a távoli remény várásában éltek, s kitartottak hűségesen Isten szolgálatában. Példájuk mindenkit buzdíthat.
Hosszabb forma:
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből
A hit hősei abba az országba vágyódtak
amelyet nem emberkéz épített.
Testvéreim!
A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk. Őseink ebből merítettek bizonyosságot.
Ábrahám hitből engedelmeskedett a hívásnak, hogy költözzék arra a vidékre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elindult anélkül, hogy tudta volna, hová megy.
Hittel telepedett le az ígéret földjén, idegen országban. Sátorban lakott Izsákkal és Jákobbal, akik ugyanazt az ígéretet örökölték. Várta ugyanis azt a szilárd alapokon nyugvó várost, amelyet majd az Isten tervez és épít.
Sára is a hitében kapta az erőt, hogy előrehaladott kora ellenére anya lehessen, mert hűségesnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. Ezért ettől az egytől, noha már nem volt fiatal, annyian származnak, mint az égen a csillag vagy mint a tengerpart megszámlálhatatlan fövenye.
Hitben hunytak el ők mind, de anélkül, hogy az ígéret teljesedését megérték volna; csak messziről látták és üdvözölték, elismerve, hogy vándorok és jövevények a földön. Akik így beszélnek, megvallják, hogy hazát keresnek.
Ha arra a földre gondoltak volna, ahonnan kijöttek, lett volna alkalmuk a visszatérésre. De egy jobb haza után vágyódtak, a mennyei után. Ezért az Isten sem szégyelli, hogy Istenüknek hívják, hiszen hazát készített nekik.
Ábrahám hittel áldozta fel Izsákot, amikor az Isten próbára tette. Kész volt feláldozni egyszülöttjét, ő, aki ígéretképpen kapta, és hallotta: ,,Izsák által lesznek utódaid.'' Biztosra vette, hogy az Isten képes a halottakat is feltámasztani. Ezért vissza is kapta, mintegy előképül.
Ez az Isten igéje.
Vagy rövidebb forma:
SZENTLECKE a Zsidókhoz írt levélből 11, 1-2. 8-12
A hit hősei abba az országba vágyódtak,
amelyet nem emberkéz épített.
Testvéreim!
A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit
nem látunk. Őseink ebből merítettek bizonyosságot.
Ábrahám hitből engedelmeskedett a hívásnak, hogy költözzék arra a vidékre, amelyet örökségül kellett kapnia. Elindult anélkül, hogy tudta volna, hová megy.
Hittel telepedett le az ígéret földjén, idegen országban. Sátorban lakott Izsákkal és Jákobbal, akik ugyanazt az ígéretet örökölték. Várta ugyanis azt a szilárd alapokon nyugvó várost, amelyet majd az Isten tervez és épít.
Sára is a hitében kapta az erőt, hogy előrehaladott kora ellenére anya lehessen, mert hűségesnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. Ezért ettől az egytől, noha már nem volt fiatal, annyian származnak, mint az égen a csillag vagy mint a tengerpart megszámlálhatatlan fövenye.
Ezek az Isten igéi.
ALLELUJA
Alleluja. 2. szám.
Virrasszatok és álljatok készen, * mert nem tudjátok, hogy az Emberfia mikor érkezik. Mt 24, 42a és 44 – 2. tónus.
Alleluja.
EVANGÉLIUM Lk 12, 32-48
Csak Lukácsnál találjuk a ,,maroknyi nyáj'' megjelölést. Először csak az apostolok csoportját jelentette. Ők kapták a küldetést, hogy szét vigyék az örömhírt az egész világra. Itt Jézus megmagyarázza, hogy mi lesz sikerük titka. Először adjanak példát arról, hogy az Isten országát, az örök életet tartják legnagyobb értéknek. Másodszor legyenek éberek, mint a hűséges szolgák, akik tudják, hogy számot kell adni viselkedésükről. Az éjjeli virrasztás erőfeszítést követel, így a keresztény élet is tele van áldozattal.
Hosszabb forma:
+ EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Mindig álljunk készen a végső számadásra,
bármikor szólít is az Úr!
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
,,Ne félj, te kisded nyáj, hisz Atyátok úgy látta jónak, hogy nektek adja az országot.
Adjátok el, amitek van, és osszátok ki a rászorulóknak. Készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, kifogyhatatlan kincset a mennyben, ahol tolvaj nem fér hozzá, és a moly nem rágja szét. Ahol a kincsetek, ott a szívetek is.
Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki.
Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák.
Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.''
Péter megkérdezte: ,,Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy mindenkinek?''
Az Úr így válaszolt: ,,Ki a hű és okos sáfár, akit ura szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből?
Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben talál. Bizony mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza.
De ha a szolga azt mondja magában: Uram bizonyára késni fog, és elkezdi verni a többi szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, akkor ennek a szolgának az ura megérkezik olyan napon, amikor nem is. várja, és olyan órában, amikor nem gondolja. Kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára juttatja.
Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri, s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap.
Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.''
Ezek az evangélium igéi.
Vagy rövidebb forma:
+ EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből 12, 35-40
Mindig álljunk készen a végső számadásra,
bármikor szólít is az Úr!
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
,,Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsátok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki.
Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák.
Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.''
Ezek az evangélium igéi.
Egyetemes könyörgések Évközi 19. vasárnapra
Pap: Kérjük, testvéreim, a mi Urunkat, Jézus Krisztust, hogy eljövetele mindenkor készen találjon bennünket!
Lektor:
1. Erősíts meg minket, Urunk, hogy állandóan készüljünk a veled való találkozásra!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Add, Urunk, hogy a népek békességben éljenek, és eljöjjön hozzájuk a te országod!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Tartsd ébren, Urunk, lelkiismeretünket, hogy soha meg ne feledkezzünk az irántad való köteles hűségről!
Hívek: Kérünk téged . . .
4. Segíts, Urunk, hogy súlyos bűnnel ki ne oltsuk magunkban a megszentelő kegyelem fényét!
Hívek: Kérünk téged . . .
5. Jutalmazd, Urunk, elhunyt hű szolgáidat örök boldogsággal a mennyei hazában!
Hívek: Kérünk téged . . .
Pap: Urunk, Jézus Krisztus! Te eljöveteled által teljessé teszed megváltásunkat. Segíts kegyelmeddel, hogy jutalmadra méltónak találj minket! Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
Hívek: Ámen.