2020. július (Szent Jakab hava) 2. Csütörtök. "A" év. Boldog névnapot kívánunk minden kedves Ottó
látogatónknak!
Szentmise olvasmányai "C" év
Olvasmányok hétről-hétre
A szentmise olvasmányai "C" liturgikus évben
Itt olvasható a vasárnapi és ünnepi szentmisék "C" évi olvasmányai. Az olvasmányokat folyamatosan szerkesztjük és a következő vasárnapi olvasmányt már hétfőn közzétesszük. A közzé tett olvasmányok már maradnak, nem veszük le honlapunkról így hétről-hétre egyre több olvasmány tekinthető meg.
Ha érdemesnek találja kezdeményezésünket, kérjük ennek az oldalnak az elérhetpségét oszza meg környezetében mindazokkal, akik szívesen olvasnák a szentmisék olvasmányait.
A próféta a fogság idején beszél arról, hogy a nép vezetői, pásztorai gonoszak voltak, azért jött a csapás: a nyáj szétszóródott a fogságban. De egyúttal eléjük tárja Isten irgalmát is, amely abban mutatkozik meg, hogy ő maga lesz népének pásztora. A gondoskodást kifejező képek jelzik a fogságból való szabadulást, a nemzeti és a vallásos élet helyreállítását, de egyben előképei a messiási ország kegyelmi javainak is. Krisztus később, valóban szellemi és kegyelmi értelemben alkalmazta magára ezt a jövendölést.
Szentháromság vasárnapja utáni vasárnap – Krisztus Szent Teste és Vére: Úrnapja ("C" év)
Részletek
Készült: 2013. május 28. kedd, 08:18
Találatok: 3717
OLVASMÁNY Ter 14, 18-20
Isten kegyelme mindig működött a világban, s mindig voltak, akik annak hatása alatt felismerték az igaz Istent, a világ Teremtőjét. Melkizedek, Ábrahám kortársa is ennek a bizonyítéka. A két ember bizonyára ezen az alapon talált egymásra. Melkizedek papi szolgálata független volt a későbbi ároni papságtól, s már a Zsolt 109, 4 arra utal, hogy az eljövendő Messiás papsága az övének hasonlatossága lesz. A kenyér és a bor feláldozása is emlékeztet az Oltáriszentségre.
A Szentlélek eljövetelével teljesedett a prófétai jövendölés és Jézus ígérete. Külső jelként a nyelvek adományát hozta, aminek az a jelentése, hogy az Egyház küldetést kap minden néphez és nyelvhez az evangélium hirdetésére. Ez végső fokon Isten megdicsőítése lesz. A lángnyelvek jelképezik a Lélek tisztító és lelkesítő erejét, a viharos szélzúgás pedig emlékeztet a Sinai teofániára. Itt most életbe lép az új szövetség, amely már belülről hatja át az embert, ezért nem kőtáblára kell írni.
A szöveg kettős tanítást ad Istenről. Az egyik az, hogy az ő létéhez hozzátartozik a bölcsesség éppúgy, mint a szentség és a hatalom. A másik pedig az, hogy bölcsességének vetületét belevitte a teremtésbe. Nem ötlet szerint alkotta meg a világot, hanem örök terve szerint. A világban felismerhető ez az isteni elgondolás, különösen akkor, ha az üdvösség történetét is figyelembe vesszük. Abban kifejezésre jut, hogy a világ egyúttal Isten szeretetének tárgya.
Az ember magában hordozza az indíttatást, hogy a hatalmat és a hírnevet minden eszközzel keresse. A Biblia ezt szemlélteti a bábeli torony építésével. Bábelben látható volt Marduk isten temploma hétemeletes tornyával, s a bálványimádás az igaz Isten megtagadása volt. Az ember azonban végül is tehetetlen Istennel szemben, hiszen a gonoszságban sem tud összefogni. A bábeli nyelvzavar ellentéte a Szentlélek adományának, amely arra képesít, hogy minden nyelven hirdessük Isten dicsőségét.
