Boldog Özséb Templom története
- Részletek
- Készült: 2010. szeptember 01. szerda, 17:21
- Találatok: 12275
Istenben boldogult Dr. Lékai László bíboros érsek urunk akaratából, pappá szentelésének 50. évfordulójára és közelgő 75. születésnapja alkalmából 1984. Október 21-én helyezték el templomunk alapkövét a hívek ezreinek jelenlétében. Egyházunk számára ez igen nagy jelentőségű esemény volt, mert a II. Világháború óta hazánkban jogelőd nélküli templom nem épülhetett.
Még a nyolcvanas évek elején Lékai László bíboros, esztergomi érsek székvárosa felé utazván, gyakran ejtette útba a békásmegyeri lakótelepet, s fájdalmasan érintette, hogy az itt lakóknak nincs templomuk. A megoldást egy érdekes körülmény adta. A bíboros 1984-ben ünnepelte aranymiséjét, s közelgett hetvenötödik születésnapja is. Az akkori állami vezetők megkérdezték: mit szeretne erre az alkalomra. Új templomot, plébániai közösséget Békásmegyerre! - hangzott a válasz. Némi akadékoskodás után a főváros templomépítés céljára rendelkezésére bocsátotta az egykori Vera tér egy részét.
Dr. Lékai László bíboros, prímás, érsek úr aranymiséje és 75. születésnapja alkalmából kapta meg a lehetőséget, hogy a Békásmegyer-pünkösdfürdői lakótelep számára új (jogelőd nélküli) templom épülhessen és új plébániai közösség jöhessen létre. Szervező plébánosi kinevezést Antal János kapott 1984. október 15-én. Az alapkőletételre 1984. október 21-én került sor. A gyorsan felépített felvonulási épületben berendezett ideiglenes kápolnában még ez év Karácsonyán megszületett az egyházközség. A templomépítés Csaba László tervei alapján 1985. júliusában kezdődött el. Az építkezést Antal János plébános vezette.
Az templom csillaghegy északkeleti részén fekszik és a békásmegyeri új lakótelep számára épült. A kápolna működése nagyban hozzájárult a hívek összeismerkedéséhez és egybekovácsolódásához. A karácsonyi éjféli misén az emberi szemek ragyogása és a még nedves falak csillogása köszöntötte a gyermek Jézust.
Az új templom kül- és belföldi adakozások eredményeképpen, nagy mennyiségű társadalmi munkával segítve rohamosan épült. Az építkezést az egyházközség kinevezett plébánosa Antal János vezette, a tervező Csaba László, a pénzügyi referens Vajk Gyula prépost, és a gondnok-mindenes Pozsár István segítségére támaszkodva. A hívők és a nem-hívők segítőkészsége, áldozatos munkája az építkezés minden mozzanatában megmutatkozott.
Az új templomot 1987. Szeptember 13-án Paskai László érsek úr áldotta meg, mivel Lékai bíboros úr sajnos nem érhette meg a szívéből sarjadzott templom elkészültét.
A templom-plébánia-közösségi ház épületegyütteséhez tartozó hatalmas Regnum Marianum fakereszt felállítására több, mint egy évtizedet kellett várniuk a hívőknek.
A templom négy pontban alátámasztott különleges sátorra emlékeztető faszerkezetből áll, külső vörösréz borítással. Az oldalsó síkokat üvegfalak határolják. A stilizált román kapubélések, a nehéz rézborítású kapuk azonnal jelzik az épület templomfunkcióját. A belső tér az oltárra koncentrálódik, a mögötte felszökő falak a tekintetet magasba emelik. A külső forma és a belső tér egysége az ókeresztény bazilikák időfölötti egyensúlyát idézi.
A liturgikus tér „bútorait” B. Kopp Judit szobrászművész domborművei díszítik. Az egyedülállóan elhelyezett keresztút üvegmozaik képei Pleidell János festőművész tervei alapján Mohay Attila iparművész műhelyében készültek.
A „Jura” keménymészkő-vörösréz kompozíciójú keresztelőkút Csaba Lászlóné tervei alapján Pap Lajos kőfaragó-díszítőszobrászati műhelyében készült. A garamszentbenedeki útkoporsó ihlette a betlehemi istállónak is berendezhető „szentsírt” ugyancsak Csaba Lászlóné tervei alapján Ligeti Ferenc asztalosai készítették. A templomba harmonikusan illeszkedő padok is a fenti vállalkozók műhelyeiben készültek.
Csaba László építészmérnök 1988-ban életművéért Ybl-díjat kapott.
Istennek hála, Boldog Özséb oltalma alatt így született nemzeti érték, melynek igazi tartalmát az egyre nagyobb számban összegyűlő hívő közösség adja meg.
Búcsú: szeptember 13-át követő vasárnap. Anyakönyvek: 1985-től.
Tekintse meg templomunkat belülről: gömbpanoráma.
Felszentelt Regnum Marianum-kereszt
2001. november 18.
Felszentelték a harmadik Regnum Marianum-keresztet 2001. november 18-án vasárnap Budapesten, a békásmegyeri Lékai bíboros téren. A Boldog Özséb-templom előtti kertben rendezett szertartást Beer Miklós püspök és Antal János plébános mutatta be. Az eseményen jelen volt Tarlós István, Óbuda-Békésmegyer polgármestere is. A most felszentelt kereszt azokból a felajánlásokból készült el, amelyeket a városligeti, egykori Regnum Marianum-templom helyén álló, tavaly novemberben lefűrészelt feszület helyreállítására gyűjtöttek össze.
A városligeti kegyhelyen már a ledöntés utáni harmadik napon sikerült visszaállítani a keresztet, a támogatások ugyanakkor további hét feszület elkészítésének költségét is fedezték. A második Regnum Marianum keresztet ez év október 8-án állították fel Pestszentlőrincen, néhány fiatal azonban csakhamar azt is lefűrészelte. Visszaállítására megkezdődtek az előkészületek. A vasárnap felszentelt harmadik feszület talapzatán az olvasható: az 1945 és 1989 közötti évek nemzet elleni vétkeiért örök mementóként állíttatta az Óbuda-Békásmegyeri Városháza.