Rózsafüzér királynője

Részletek

Készült: 2010. október 08. péntek, 06:46

Találatok: 1404

Rózsafüzér Királynője ünnepét október második vasárnapján szokták megülni. E hálaünnepen Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak a keresztény hívek.

Rózsafüzér Királynője, más néven Olvasós Boldogasszony napja jeles Mária-ünnep. A spanyolországi tortosai egyházmegyében már 1547-ben ünnepelték – akkor még április harmadik vasárnapján – saját misével és szekvenciával.

Rómában V. Piusz pápa (1566–72) rendelte el Győzelmes Boldogasszony néven a lepantói csata emlékezetéül, mert a győzelmet az egész keresztény világ a rózsafüzér-imádságnak, illetve a Szűzanyának tulajdonította. 1571-ben Lepantónál egy tengeri ütközettel megkezdődött a török hatalom hanyatlása. Szent V. Piusz, a csatát segítendő, a rózsafüzért imádkozta. Közben látomása volt, melyben a győzelmet látta. S valóban: délben a szél megfordult, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek. XIII. Gergely 1573-ban a Legszentebb Rózsafüzér ünnepe néven áthelyezte október első vasárnapjára, azon templomok és kápolnák számára, ahol rózsafüzér-oltár volt. A lepantói csata 100. évfordulójának emlékére X. Kelemen pápa 1671-ban egész Spanyolország számára engedélyezte. Savoyai Jenő 1716. VIII. 5-én kivívott péterváradi győzelme emlékére, ahol szintén a rózsafüzér imádkozása segítette a győzelemet, XI. Kelemen (1700–21) az egész egyházra kiterjesztette.

XIII. Leó 1887-ben megemelte az ünnep rangját, és a domonkos miseszövegeket tette általánossá. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet október 7-re. A Rózsafüzér Királynője nevet 1960-ban adta XXIII. János pápa az ünnepnek.

Az olvasó imádkozása a dominikánusok buzgólkodására a XV. század folyamán nyerte el mai formáját. Máriával együtt újra meg akarjuk erősíteni az igent Isten akaratára. A rózsafüzér imádságában Jézus életéről elmélkedve Isten iránti szeretetünkben szeretnénk megerősödni.

*

Pilinszky János így ír a dicsőséges olvasó öt titkáról: ...úgy tűnik, mintha tőlünk a legmesszebb állana. A megtestesülésben Isten közénk jött; a nagy találkozás végkifejletében meg mintha elhagyna minket… Igaz ez? A múltban először az Atya nevét ismertük meg. Jelenünk mintha a Fiú nevéhez fűződne. S a Szentléleké mintha a jövőn át érkezne hozzánk. Az időből ő vezet át bennünket az öröklétbe.

Magyar Kurír