OLVASMÁNY ApCsel 1, 15-17. 20a. 20c-26

    A 12 apostol az ószövetségi nép 12 törzsére utal. Isten új népét Jézus a 12 apostolra alapozta. Ezért kellett Júdás helyét betölteni. Mintegy 120-an vannak jelen, s ez a 12 tízszerese. Isten új népe reménnyel indul, van jövője. Apostolnak olyan férfit választanak, aki tud tanúskodni Jézus feltámadásáról. Az Egyház tehát a húsvétból fog táplálkozni, s a feltámadást és az örök életet fogja hirdetni.

OLVASMÁNY ApCsel 1, 1-11

    Lukács Jézus mennybemenetelét úgy írja le, mint a hit tárgyát. Az apostolok csak azt tapasztalják meg, hogy Jézus megjelenik és felemelkedik, a többi már az angyali közlésbe tartozik. Az ószövetségi teofániáknál a felhő egyszerre jelzi Isten közelségét és rejtettségét A leírás állítja, hogy teljesedett a jövendölés, amely szerint a Messiás helyet foglal Isten jobbján. Külön hangsúly van azon is, hogy megígéri a Szentlelket, mint felülről jövő erőt, aki majd vezeti az Egyház tanúskodását.

OLVASMÁNY ApCsel 10, 25-26. 34-35. 44-48

    A szöveg ünnepélyesen beszámol az első pogány család megkeresztelkedéséről. Itt lépett ki az Egyház a zsidóság keretei közül, és megtette az első lépést ahhoz, hogy világvallás legyen. Péter külön kinyilatkoztatást kapott, hogy ne tartsa tisztátalannak, amit Isten megtisztított. A megváltás mindenkire vonatkozik és nem érvényesek többé az ószövetségi előjogok. A Szentlélek azokat hatja át, akik hisznek Jézus Krisztusban és megkeresztelkednek.