OLVASMÁNY ApCsel 1, 1-11

    Lukács Jézus mennybemenetelét úgy írja le, mint a hit tárgyát. Az apostolok csak azt tapasztalják meg, hogy Jézus megjelenik és felemelkedik, a többi már az angyali közlésbe tartozik. Az ószövetségi teofániáknál a felhő egyszerre jelzi Isten közelségét és rejtettségét A leírás állítja, hogy teljesedett a jövendölés, amely szerint a Messiás helyet foglal Isten jobbján. Külön hangsúly van azon is, hogy megígéri a Szentlelket, mint felülről jövő erőt, aki majd vezeti az Egyház tanúskodását.

Május 19-én újra sor kerül a Nagymarosi Ifjúsági Találkozóra, amely a magyar katolikus fiatalok legnagyobb múltra visszatekintő, évente kétszer (májusban és októberben) megrendezett országos lelkinapja.

„Nagymaros” története idén éppen négy évtizedre nyúlik vissza: Sillye Jenő és barátai a Dunakanyarban énekes-imádságos összejöveteleket szerveztek, amelyeket később a fiatalokkal foglalkozó papok, köztük Balás Béla – ma kaposvári megyéspüspök – és Kerényi Lajos pártfogásukba vettek és segítettek folyamatossá tenni. Az országos lelkinap sok határon túli fiatalt is vonz, különösen a közeli Felvidékről.

Ha azt kéri valaki, hogy bizonyítsam be Isten létét, azt válaszolom, hogy nem az a dolgom, hogy bebizonyítsam. Nem kaptam ilyen megbízatást. A küldetésünk a tanúskodásra szól. Ez nem bizonyítás vagy bebizonyítás kérdése – mondja a Mandinernek adott interjújában Pál Ferenc.

Az angyalföldi plébános-helyettes, mentálhigiénés szakember, a Semmelweis Egyetem tanára, a Millenárison tartott keddi „alkalmak” népszerű előadója úgy fogalmaz: „életünknek van egy természetes adottsága, hogy kell hozzá valamennyi bizalom. A bizalom természete pedig olyan, hogy megelőlegezek valamit, ami itt és most még nem biztos. Enélkül az élet nem működik.”