A három keresztény történelmi egyház megállapodása a hitoktatásról

Részletek

Készült: 2011. június 06. hétfő, 17:06

Találatok: 1365

AZ ESZTERGOM-BUDAPESTI ÉRSEKI FŐHATÓSÁG KÖRLEVELE

A személyes egyházlátogatások során többször is tapasztaltam, hogy egyes katolikus szülők gyermeküket nem katolikus oktatási intézménybe íratják, melyekben előfordul, hogy az iskola a gyermekeket nem katolikus hitoktatásra, istentiszteletre és egyéb szertartásokra (pl. konfirmálás) kötelezi.

Ezért minden Paptestvér figyelmébe ajánlom a három keresztény történelmi egyház püspökei által 2006. szeptember 20-án aláírt hitoktatási megállapodást, melynek hatálya kiterjed minden magyarországi katolikus, református és evangélikus közoktatási intézményre.

A megállapodás szövege a következő:

A három egyház megállapodik abban, hogy saját intézményeiben órarendbe iktatott, kötelező tárgyként az intézmény hitoktatásra fordított heti óraszáma szerint, általában heti két órában biztosítja a másik fél hitoktatását igénylő szülők gyermekei számára a hit- és erkölcstan tanításának optimális feltételeit, a helyi viszonyoknak (jelentkező növendékek száma, órarendi, tantermi, hittanórák tömbö­sítése, évfolyamok tanóráinak egy időben történő tanítása stb.) és a másik egyház által rendelkezésre bocsátott személyi feltételeknek (hitoktató, ill. a hitoktatók időbeosztása) megfelelően. Az intézmények nem kötelezhetik a tanulókat más, nem saját felekezetű hittanórák látogatására.

A katolikus hitoktatót (hitoktatókat) a területileg érdekelt iskola véleményének meghallgatása után az illetékes egyházmegye püspöke bízza meg. Az evangélikus/református hitoktatót (hitoktatókat) a közoktatási intézmény illetékes fenntartó egyházi önkormányzati testülete (presbitérium és közgyűlés) és az intézmény vezetője véleményének meghallgatása után az illetékes egyházi testület elnöksége bízza meg. A hitoktató megbízólevelét évkezdéskor bemutatja az intézmény igazgatójának. A fogadó intézmény a tanév elején szintén írásban értesíti a másik egyház illetékes hatóságát a hitoktatás arra a tanévre érvényes rendjéről (hittanos csoportok száma, névsora, a hittanórák helye és ideje). A hitoktató illetményét a fenti adatok alapján saját egyháza folyósítja.

A hitoktató tartsa tiszteletben az intézmény hagyományait, ünnepélyeit, egyházi sajátosságait és házirendjét. Ha a tanévnyitó, tanévzáró istentisztelet vagy szentmise keretében van, az azon való részvételre kötelezhetők a más vallású gyermekek is. Ezek az iskolai események, ha istentisztelet vagy szentmise keretében zajlanak, lehetőleg ne vasárnap legyenek. Egyébként pedig vasár- és ünnepnapokon minden gyermek a saját egyháza istentiszteletén vagy szentmiséjén vesz részt.

Haladási naplóját saját felettes egyházi hatóságainak kérésére bármikor köteles bemutatni, a fogadó intézmény vezetője azonban csak indokolt esetben kérheti betekintésre (pl. az érettségi elnök kérésére). Amennyiben a tanuló saját felekezete szerinti hitoktatásban részesül, osztályzatát csak saját hitoktatójától kaphatja, mégpedig a fogadó intézmény rendje szerint (pl. szöveges vagy érdemjegyes értékelés).

A hit- és erkölcstant annak az egyháznak a tanterve szerint tanítják, amelyik a hitoktatót megbízza.

Szaktanácsadói, szakfelügyeleti látogatást is csak a küldő egyház végezhet, de annak idejéről és eredményéről a fogadó intézmény vezetőjét is értesíteni kell.

A fogadó intézmény igazgatótanácsa (vagy annak felettes hatósága) kezdeményezheti – alapos személyi, pedagógiai vagy más indokok alapján – a hitoktatót megbízó egyházi jogi személynél a hitoktató munkájának felülvizsgálatát. Az intézménynek azonban nincs joga az érdekelt egyház illetékeseinek hozzájárulása nélkül a más felekezeti hitoktatás tartalmi, tárgyi vagy személyi kérdéseiben intézkedni, illetve azok feltételeit megváltoztatni.

Egyebekben a keresztényi szeretet, egymás megbecsülése és a három egyház közötti történelmi jó viszony megőrzése legyen az irányadó.

Sajnálatos módon számos panasz érkezik, hogy egyes nem katolikus iskolák nem tartják meg ezt az egyezményt, hanem

• bibliaóra vagy kötelező hittan címén más hittanra kötelezik a tanulókat;
•  más vallású istentiszteletre, áhítatra kötelezik a diákokat;
• a felvételhez a katolikus szülők írásbeli beleegyezését kérik, hogy gyermekük a nem katolikus foglalkozásokon részt vegyen.

Ügyelni kell arra is, hogy a szerződést alá nem író felekezetek iskoláiban még inkább előfordulhat hasonló jelenség.

Ezek a súlyos visszaélések felhívják a figyelmet a katolikus nevelés kötelezettségének fontosságára.

Ezért nyomatékosan felhívom a felelős Lelkipásztorok figyelmét, hogy tudatosítsák híveikben: az Egyházi Törvénykönyv 1366. kánonja értelmében egyházi bűncselekményt követ el az a szülő, aki gyermekeit olyan iskolába adja, ahol a tanulókat nem katolikus hittanra, istentiszteletekre kötelezik, mert így a gyermekei katolikus nevelésére tett ígéretével ellentétesen cselekszik. Egyben kérem, hogy a fentebb idézett megállapodás tartalmát is ismertessék híveikkel, különösen azokkal a családokkal, amelyekben fennáll annak veszélye, hogy a gyermekek nem katolikus hitoktatásban részesülnek. Amennyiben egy gyermek katolikus oktatási intézménybe nem nyert felvételt, és nem katolikus iskolában tanul, de ez az intézmény nem tartja be a fenti megállapodást, abban az esetben a gyermek állami oktatási intézményben való taníttatása a megoldás, hittani ismereteit pedig a plébániai hitoktatás által kell megszereznie.

Erdő Péter
bíboros, prímás, érsek