Antal János plébános

Részletek

Készült: 2010. augusztus 30. hétfő, 13:57

Találatok: 29330

János atya magáról

Palócföldön születtem, Balassagyarmat közelében egy kis faluban Hugyagon, 1945. október 23-án, Kapisztrán Szent János napján. Szüleim egyszerű, bölcs parasztemberek voltak. Sokat köszönhetek nekik és nálam hét évvel idősebb nővéremnek. Egészen kis koromtól kezdve résztvettem a család munkájában, megszoktam a kemény feladatokat. Hat esztendős voltam, amikor először ministráltam. Már ekkor megfordult a fejemben a papság gondolata.

1960-tól a középiskolás éveimet tiszta fiú társaságban az esztergomi ferences atyáknál töltöttem. Társaimmal egymást is nevelve jutottunk el az érettségiig. Ez időben kacérkodtam az építészmérnöki pályával, ám mégis az esztergomi egyházmegye kispapjaként folytattam felkészülésemet a Budapesti Központi Papnevelő Intézetben és a Hittudományi Akadémián.

Huszonkét évesen felvetődött a kérdés, hogy igazi mély hivatásom van-e, vagy az életkörülményeimből adódóan alakult eddig az életem. Mintegy kéthetes vívódás után a Bakáts téri templomban vált bizonyossá bennem, hogy papságra „ítéltettem”. Azóta hivatás jellegű kétségeim nem voltak és nincsenek.

Szabó Imre püspök úr szentelt pappá Balassagyarmaton, 1970. március 7-én. Papi hivatásom első állomása Bernecebaráti volt. Ezután, mint káplán kerültem Budaörsre, majd Szentendrére, később a budapesti Jézus Szíve templomba helyeztek. 1982. január elsejétől plébánosként kerültem ismét Bernecebarátiba.

Dr. Lékai László bíboros érsek atyától 1984. október 15-én kaptam meg a feladatot, hogy a Boldog Özsébről elnevezett templom építését irányítsam, és új plébániai közösséget szervezzek. Ennek a feladatnak a teljesítése még bizonnyal évekig eltart. 1987. szeptember 13-án áldotta meg Paskai László érsekúr új otthonunkat.